1. tétel: Petőfi SándorThis is a featured page

Ennek a tételnek túl hosszú a pályaképe, a művek közül a késeiből is kellene néhány, hiányzik a vátesz fogalom, Az apostol c. művet is bele kell venni. Miért nem dolgozzátok ki rendesen?

"Pályája, mint az üstökösé" mondta- (Arany János)

Petőfi Sándor Kiskőrösön szül. 1823. Január elsején. Apja Petrovics István, anyja Hruz Mária, aki szlovák anyanyelvű volt. Petőfit a lutheránus templomban keresztelték meg.
1824-ben a család Kiskunfélegyházára költözött.
Petőfi 9 iskolában tanult, és gazdag élettapasztalattal rendelkezett a deákpálya befejezésekor. Tanulmányait Félegyházán kezdte 1828-ban. Első fennmaradt műve 1838 ban keletkezett: A búcsúzás . Selmecbányán ismerkedett meg az újabb magyar költészettel, Csokonaival, és Vörösmarty-val.
Apja, aki 1838-ban anyagilag tönkrement, „levette róla a kezét”. 1839 februárjában gyalog elindult Pestre, itt beállt a Nemzeti Színházhoz kisegítő munkásnak.

1839. Szept. 6-án Sopronban beállt önként katonának a császári hadseregbe. De betegeskedései miatt 1841 februárjában elbocsátották. Ozorán felcsapott vándorszínésznek, de 1841 októberében visszatért Pápára tanulni. Itt ismerkedett meg Jókai Mórral. 1842-ig tanult a pápai kollégiumban.1842-43-ig ismét színész lett Székesfehérváron, majd Kecskeméten.

Később Pozsonyban országgyűlési tudósításokat másolt, ez idő alatt született Távolból c. költeménye. 1843 nyarán, a külföldi regénytár részére két német regényt lefordított angolra. Kapcsolatba került a fővárosi értelmiségi ifjúsággal, s naponta megfordult a Pilvax kávéházban. 1843 őszén felcsapott színésznek Debrecenben. 1844-ben összeírta addigi legjobb verseit (kb. 80-at) és Vörösmary Mihály felkeresése után, az ő ajánlatára a Nemzeti Kör vállalta verseinek kiadását. 1844-ben Vahot Imre segédszerkesztőnek vette maga mellé a Pesti Divatlaphoz. 1844 októberében megjelent A helység kalapácsa c. komikus eposza, majd első verseskötete Versek címmel (1842-44), és belefogott a János vitézbe. Pesten megismerkedett Vahot Sándor sógornőjével, Csapó Etelkével (15), aki 1845-ben váratlanul meghalt. A meg nem valósult szerelemvágy, és a gyász költeményeit versciklusba gyűjtötte össze: Ciprus lombok Etelke sírjáról, mely 1845-ben jelent meg könyv formájában. 1845 március végén kilépett a Pesti Divatlap szerkesztőségéből. 1845 április elsején indult el felvidéki körútjára, melynek Úti jegyzetek elnevezésű úti rajza lett az eredménye.

Megismerte Mednyánszky Bertát, és megkérte a kezét, de a lány apja hallani sem akart a házasságról. 1845-ben adta ki A szerelem gyöngyei versciklusát.

Novemberben jelent meg második verseskötete: Versek II. 1846-ban jelent meg 66 epigrammájának kötete felhők címmel.
1846 elején elkészült Tigris és hiéna c. drámája, s később regényén, A hóhér kötelén dolgozott.

1846 tavaszán a lapkiadók zsarnoksága ellen szervezni kezdte a Tizek társaságát. Tíz fiatal író szövetségét, új folyóiratot szeretett volna indítani Pesti füzetek néven. Terveit nem tudta megvalósítani. 1846 szept. 8-án megismerte Szendrey Júliát (18).
1847 szept. 8-án Erdődön megtartották az esküvőt, a mézes heteket gróf Teleki Sándor koltói kastélyában töltötte az ifjú pár.

1847-ben ismerte meg Arany Jánost, szoros barátság, és bensőséges levelezés indult meg közöttük. Márciusban megjelent Összes költemények c. kötete. Júliusban újra beutazta a felvidéket, és erről az útról az Úti levelekben számolt be, a Győri hazánk c. folyóiratban.

1848 márc. 15-ének egyik vezetője, hőse, de az elért politikai eredményeket kevesellte. Királyellenes verseket írt, támadta a kormányt, szembe került a politikusokkal, és kezdte elveszíteni korábbi népszerűségét. Ebből a fájó tapasztalatból születik meg az Apostol, mely politikai nézeteinek módosulását jelentette. A szab. harc idején századosi rangot kapott. Júliát Erdődre vitte, de a Szendrei család Debrecenbe menekült. Itt született meg 1848 dec. 15-én fia, Zoltán.

1849 januárjában jelentkezett Bem tábornoknál. A lengyel származású fővezér fiaként bánt vele, segéd tisztjévé tette. Júliát, és a kis Zoltánt Nagyszalontán helyezte el Aranyéknál. A tavaszi hadjárat idején földönfutóvá lett. Márciusban apja, májusban édesanyja halt meg. Mezőberényben megírta Zoltánka életrajzát, és egy nagy drámát (az utolsó költeményét), a Szörnyű időt. Egressy Gáborral, és Kiss Sándorral együtt indultak Bemhez. Velük ment Júlia és Zoltán is, őket Tornán hagyta. Július 25-én csatlakozott Bem seregéhez. A segesvári csatában tűnt el örökre Petőfi 1849. Július 31-én. Forradalmi látomásköltészet:


Költészetében 1846-tól fölerősödik a politikai líra, művészi forradalmisága megtelik politikai forradalmisággal. Ilyen tárgyú verseit az a hit hatja át, hogy az emberiség egyenletesen, törés nélkül halad végső célja, az általános boldogság felé, a cél elérésének eszköze pedig a szabadság. Ezt a szabadságot egy utolsó, kegyetlen, véres háború fogja megszülni, melyben a rab népek leszámolnak zsarnokaikkal. Ez a derűlátás lobog benne a szabadszállási képviselőválasztás kudarcáig. Látomásversei közül az egyik legjelentősebb, az Egy gondolat bánt engemet... Ezzel a zaklatott menetű rapszódiával búcsúztatja az 1846-os esztendőt. A bántó, az elviselhetetlen gondolat a lassú, észrevétlen elmúlás, melynek visszataszítóan hosszadalmas folyamatát a két hasonlat ( hervadó virág, elfogyó gyertyaszál) részletező kibontása érzékelteti. A cselekvő akarat két felkiáltásban utasítja el ezt a halálnemet, s rögtön ezután két metafora (fa, kőszirt) fejezi ki a költő óhaját. A metaforikus képek azonban csak annak a másik, lassú és beteg sorvadásnak vágybeli ellentétei: az épnek és erősnek hirtelen, elemi erők által okozott, nagyszerű jelenségektől kísért pusztulását jelentik. De ez a megsemmisülés is passzív halál, mint a verskezdeti, s ezért a költő számára ez is elfogadhatatlan.
A három pont és a gondolatjel a töprengés csendjét jelzi, a végleges döntést megelőző időt. Az előbbi képek után jelenik meg a cselekvő halál gondolata egy nagyszabású látomásban. Ez a látomás-szakasz egyetlen versmondat, mely időben egymást követő jelenségek során átrohan a megnyugtató megoldás felé. ez a rész az előzőekhez képest is, de önmagához véve is nagyarányú fokozást valósít meg. A látási és hallási képzetek ismétlődése, kiemelése erőteljes hangsúlyt ad célkitűzésének. A költemény a feltételes mondatok főmondatával egyes szám első személyben folytatódik. A költő erkölcsi elszántsága, a föllelkesült akarat ebben az utolsó ütközetben tudja csak elképzelni a megnyugtató halált. Az önfeláldozás, az életáldozat misztériumát. Elesni ebben a nagy csatában már nem passzív megsemmisülés, mert maga a hősi halál ténye is szolgálat. Ritmust vált a költemény az eddigi jambusi sorok lejtését robogó anapesztusok veszik át. A ponttal és gondolatjellel lezárt mondat után a vers lecsendesedik. Az a biztos hit szólal meg a záró szakaszban, hogy az utókor, a hálás nemzedék megadja a végső tisztességet önfeláldozó hőseinek. A rapszódia a legfőbb gondolat a "szent világszabadság" jelszavának végső zengésével fejeződik be.

Petőfi Sándor forradalmi versei:

(Itt van az Egy gondolat bánt engemet... c vers Vázlatpontokban elemezve)

A megsejtett világforradalom vízióját az Egy gondolat bánt engemet c. költeménye jeleníti meg.
Keletkezése:
1846 végén írta, szilveszteri vers. Az esztendő utolsó napján eltöpreng a jövőről.
Látomásvers, a műfaja: rapszódia.
- csapongó, változó ritmika jellemzi,
- hangulatok, érzelmek áradata (elégikus, szenvedélyes, szentimentális).

Szerkezet:
1.) A vers két kulcsszava: a világszabadság és a halál:
a világszabadságért folyó küzdelemben a költő a hősi harcot és a halált is vállalja.
2.) Kompozíciója: 3 részből áll.
- 1-12. sor: Témája: a halál.
Kétféle halál lehetőségét állítja szembe egymással:
1-8.sor:
lassú, hétköznapi,
metaforái: a féreg rágta lassan pusztuló virág,
üres szobában álló lassan elégő gyertyaszál;
ezeket elutasítja: negatív töltésű szavak;
kétszeres tiltó felkiáltás.
9-12. sor:
az előző statikus képekkel szemben álló halál víziója;
dinamikus, gyors, erőszakos halálfajtákat mutat be:
- villám sújtotta fa;
- vihar kicsavarta fa;
- mennydörgés ledöntötte szikla.
Az igenlő felszólítások nyomatékosítják vágyait (Legyek…,Legyek…)
- 13-30.sor
Ennek a szerkezeti résznek a 18 sora egyetlen hömpölygő feltételes összetett mondat.
Témája: a világ népeinek ütközete a szabadságért, melyben a költő az életét adja.
- Az első 13 sor a feltételeket bontja ki: mikor szeretne ő meghalni.
A hegyi táj eltűnik, egy óriási síkság látomása jelenik meg;
mely egy harcmező, ahol a világ minden szolga népe elfér;
ezek felsorakozva indulnak a világszabadságot kivívni.
- A szerkezeti rész 2. fele a főmondat.
Alapgondolata annak a vágynak a megfogalmazása, hogy ő is a csatamezőn szeretne lenni (ott…, ott…,), sőt sokkal tovább megy, mert életét szeretné áldozni ebben a csatában.
Ez a 10 sor a vers érzelmi csúcspontja: itt teljeseik be az életáldozat.
A hangokkal (harsog, kiáltás, acél zörej, ágyúdörej), dinamikus mozgásokkal (a jambikus sorokat itt anapestusok gyorsítják) és a színekkel (főként a vörös) válik a jelenet képszerűvé.
- A 3. szerkezeti részben (31-36.sor) hangnemváltással folytatódik:
a csatazajt felváltja az ünnepélyes, lassú gyászzene,
a vörös színt a fekete,
a verszene is megváltozik: a jambusokat spondeusok lassítják.
A harcmezőn elesettek temetésének látomása zárja a verset.
A rapszódiát a vers legfőbb gondolatával (világszabadság) jelszavával fejezi be.



A Nemzeti dal elemzése: Alkalmi versként íródott. Az 1848. március 19-ére, a Nemzeti Kör népgyűlésére készült, viszont négy nappal előbb Pesten kitört a forradalom.
A vers határozott, mozgósító erejű felszólítással kezdődik:

„Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!“

Választási lehetőséget ajánl: rabok leszünk vagy szabadok. Mindnyájunkhoz szól, fel akarja rázni a nemzetet. Nem vár a kérdésre feleletet, maga ad rá választ. Azt mondja, hogy a magyar nép nem lesz tovább rab. Segít nekünk a döntésben. Elítéli a gyáva embert, aki szó nélkül vállalja a szolgaságot.
Buzdító jellege van a versnek. Mozgósítani akar bennünket, szeretné, ha cselekednénk.
A vers stílusa fennkölt, emelkedett. Műfaja: dal. Petőfihez ez a verse állt legközelebb. Legkedvesebb költeményének tartotta. Először a Pilvax kávéházban szavalta el a költő, majd az orvosi egyetem udvarán.
A Nemzeti dal Petőfi Sándor legismertebb verseinek egyike.
A Nemzeti dal felépítése: Az első versszak felszólítás. A másodiktól ötödik versszak hivatkozás a múltra, a felelősség érzetét akarja felébreszteni az emberben, felhívja a figyelmet az ősi dicsőségre és a hírnévre. A hatodik versszak az utókor hálája.

Forradalmi látomásköltészetének versei:
Egy gondolat bánt engemet
Az ítélet
A XIX. század költői > ars poetica is!+!!
Nemzeti dal
Föltámadott a tenger
Respublika
A nemzethez
Forradalom
Az Apostol
Itt benn vagyok a férfikor nyarában
Tiszteljétek a közkatonákat
Csatadal
Európa csendes, újra csendes
Négy nap dörgött az ágyú
Föl a szent háborúra
Szörnyű idő... ( ez az utolsó verse!)



A választott memoritert lelkesen, buzdítva kell előadni!!!!
Az életrajzhoz nem kérek ennyi évszámot, viszont ajánlom, hogy az utolsó verseit is nézzétek meg! Csekő Gy. 2008. jún. 2.


kiprobalas
kiprobalas
Latest page update: made by kiprobalas , Jun 18 2008, 11:17 AM EDT (about this update About This Update kiprobalas Edited by kiprobalas


view changes

- complete history)
Keyword tags: None
More Info: links to this page
There are no threads for this page.  Be the first to start a new thread.