11. tétel: Jókai Mór: Az arany emberThis is a featured page

Alkotói korszakok

Ebből a tételből kimaradt egy lényeges gondolat! Össze kell hasonlítani a kapitálozódó Komáromot a Senki-szigete világával, s elgondolkodni azon, hogy Tímár Miháy kivonulhat-e a társadalomból. A mű a korai kapitalizmus bírálata, arról is írni kellene, hogy az hogyan jelenik meg a műben. Cs. Gy. 06.13.

(1872) A magyar romantikus próza legnagyobb alakja.

Első írói korszaka: 1850-65. legnagyobb regényei, az Egy magyar nábob (1853.), Kárpáthy Zoltán (1854.), valamint 1851-es novelláskötete, az Egy bujdosó naplója (1851.). Világára a francia romantika hatása, különc alakok titokzatos környezetbemutatása a jellemző, de hamar nemzetibb, egyénibb stílust hozott létre.

A kiegyezés utáni stílusváltást a reformkori hősöktől való elfordulás jellemezi (A kőszívű ember fiai, 1869. Fekete gyémántok, 1870, Az arany ember 1872.), s elfoglalja helyét a hazáért harcoló, az újító hős, bár alakjainak mindig számolnia kell az arisztokraták avitt világával, a papi szűklátókörűséggel, az előítéletekkel.

Harmadik alkotói korszakát a 90-es évek első felére tehetjük. A Sárga rózsa (1893.), A gazdag szegények (1890.) témái személyes élményekre támaszkodnak. Művei a romantika és a realizmus motívumainak összekapcsolásai, örök magyar klasszikusok. Regényírói munkássága mellett jelentős az újságírói- szerkesztői- közéleti (gondoljunk csak 1848-49-re) tevékenysége is. Az Életképek című újság szerkesztője, 1861-től országgyűlési képviselő, akadémiai tag, a Hon című lapot ő indította; ebben kezdődött meg Az arany ember közlése 1872. január 1-jén.

A regényről

Ekkor már valószínűleg készen volt a teljes mű, ahogy elemzői állítják, ez a regénye készült el a leggyorsabban. Jókai azt nyilatkozta, hogy ez a regénye csupa regényesség, minden politikát kizárva. Ennek ellenére a regénybeli események az akkori közélet egyes eseményeivel egybevágnak, pl. liszt exportálása Brazíliába, valamint a kor egyik legnagyobb korrupciós botrányát is feldolgozza Jókai, ez a regényben ott jelenik meg, hogy Kacsuka javasolja Tímárnak, hogy a folyó fenekén található olcsó, romlott gabonából készítessen kenyeret az ott állomásozó katonáknak. A helyszínek megválasztásában az életrajzi élmények fontos szerepet játszottak. Komárom, ahol a regény legnagyobbrészt játszódik, az író szülővárosa, és amely a regény idejében élte fénykorát. A cselekmény ideje nehezen meghatározható, csak utaló dátumok vannak (az 1816-os rettenetes év). Kb. 9-10 év telik el a végkifejletig, Athalie gyilkossági kísérletéig.

Két fő szervező elvnek tekinthető két antik mítosz, Midász király és Polükratész története. Midász király esetének felidézése logikus ebben az esetben; ő azt kérte Dionüszosztól, hogy minden, amihez hozzáér, változzék arannyá. A regényben Tímárnak is ekkora „szerencséje” van, minden, amibe belekezd, jövedelmező és sikeres lesz. A másik mítosz, Polükratészt idézi. Ő rendkívüli szerencséjét, sikerességét egy idő után már sokallta, ezért egy nagy értékű gyűrűjét a vízbe hajította, de az még így is visszakerült hozzá. A regényben Tímár is felidézi ezt a történetet, hiszen ő is rettegni kezdett hihetetlen sikereitől. Tímár Mihály története ezt a két mítoszt példázza. A főhős Ali Csorbadzsi végakaratát teljesíti, elviszi Tímeát a Brazovics-házba, ahol azonban nagyon megalázó módon bánnak vele, amikor kiderül, hogy nem hozott magával nagy vagyont. Azonban Tímár közben rálel Tímea apjának (vagy Tímea vagyonára-ez nagy dilemmát okoz Mihály életében, hogy végül is jogosan használta-e fel a talált vagyontárgyakat saját vagyonának gyarapítására) kincseire egy félholddal jelölt zsákban, amit felhasználva megcsinálja saját szerencséjét. Pénzügyi helyzetével azonban mások sorsát is irányítja, a jó és hűséges Fabula Jánost vagyonos vállalkozóvá teszi, Brazovicsot pedig csődbe juttatja (szőlővásárlás Monostornál), ezért nem veszi el Kacsuka Athaliet, és ezért lesz a családfő öngyilkos.

A főszereplő eközben állandó lelki vívódáson megy keresztül, egyrészt amiatt, hogy tulajdonképpen Tímea megtalált vagyonát elhallgatta előle, ezt forgatta meg és formált hatalmas vagyont, és valószínűleg emiatt is veszi el a lányt, az alabástromszobrot, hogy ezzel enyhítsen lelkén. Tehát az a dilemma nyomasztja, hogy ő akkor jótevő vagy hazug, illetve, hogy neki van-e joga mások életébe beleszólni, mások életét befolyásolni. Ezek a lelkiismereti problémák a főhőst az öngyilkossági kísérletig sodorják.

Ebben a regényben Jókai rávilágít a polgári világ szétesettségére, az egység megbomlására a világban. A polgár a társadalom függvénye, tehát tört szám, nem egész, nem önálló; Teréza nagymonológjában is felteszi a költői kérdést, „Mire való az egész világ?” A megosztottságot erősítik a vallási különbségek is, Tímea mohamedán, Brazovicsék katolikusok, Tímár protestáns. A kapitalizálódó, profitéhes világgal szemben, amiben a kapzsiság uralkodik, a szerző szerepelteti az eszményi, idilli világot is, a Senki szigetét. Ott nincsen pénzforgalom, cserekereskedelemre álltak be a sziget lakói. Egy elzárt kis paradicsom, ami ennek ellenére állandó kapcsolatban van a külvilággal, de nem hagyja magát beszennyezni. Noémiék szinte a természet részeként élik életüket, panteista-deista istenfelfogás mellett. Tímárnak a két világ között kell ingáznia, a polgári világban élő felesége, az alabástromszobor Tímea és a szigeten élő, szerelme, Noémi között, akik mellett 2-3 hónapot tölt el felváltva. De sose tud elszakadni teljesen, gondolataiban és lelkiekben a másik világtól. A két szerelem is teljesen eltérő egymástól, de ezek között sem tud dönteni 100%-osan, Tímea iránti érzelmei a kötelességteljesítést és a bűntudatot is magába foglalják, ugyanakkor Tímárban ott működik a szoborszerű test birtoklásának a vágya is. Tímea kötelességtudó és szorgalmas feleség, de nem tudnak egymáshoz eléggé közel kerülni, a szenvedély hiánya felőrli a kapcsolatot. Noémi ezzel szemben természetes, életvidám, olyan jelenség, aki azonnal megragadja az ember tekintetét. Tímár és Noémi kapcsolatában felhőtlen szeretet uralkodik, ez a szerelem felszabadítja Mihályt.

Toposzok: A regényben megfigyelhető több toposz szerepeltetése is. Központi toposz a sziget, és hozzá kapcsoltan a kert (gyümölcsös- és virágoskert), a Hold képe is többször felbukkan (vörös félhold, balatoni hold), a hajó (Szt. Borbála), és az arany is végigvonul a művön. Tehát a szerkesztésmód vizsgálatánál nagy hangsúlyt kell fektetni a toposzokra, emellett még arra, hogy a mű szilárd pontokra épített és kronológius szerkesztésű, valamint egy szereplőre fókuszált. Jókai megírta a mű színpadi változatát is 1884-ben, ami a legnagyobb sikert aratta drámái közül; többször meg is filmesítették.



No user avatar
Györgyi
Latest page update: made by Györgyi , Jun 13 2008, 11:13 AM EDT (about this update About This Update Györgyi +s - Györgyi

45 words added

view changes

- complete history)
Keyword tags: None
More Info: links to this page
There are no threads for this page.  Be the first to start a new thread.