16. tétel: Franz Kafka: ÁtváltozásThis is a featured page

Teljesen rossz a tétel, ezt ne tanuljátok! Az abszurd legyen a kiindulópont, továbbá a történet, a szereplők, a motívumok. Jó, hogy Hegyesi Dani tételét kétszer átírtam, most feltesz valami rémséget! Dani, még nincs vakáció, vedd végre komolyan a feladatodat! Csekő Györgyi

Javasolt vázlatom:
I. Mi jellemző Kafka műveire? Ki ő? Műveinek a címe.
2. Az abszurd fogalom kifejtése
3. Kinek a műveivel rokonítható?
4. Milyen műveket hív elő az Átváltozás cím? A cím értelmezése.
5. Mi történt Gregor Samsával, hogyan változott meg az élete az átváltozás után?
Vázoljátok fel, hogy hogyan élt az átváltozás előtt, ill. utána. Lásd a 12. oszt. füzetedet!!!
6. Neve. Motívumok
7. A családtagok, hogyan változott meg az ő életük? Ezt hogyan értelmeztük?
8. Fantasztikum és realitás a műben.
9. A novella néhány értelmezési lehetősége
10. lezárás

Franz Kafka

Kafka középosztálybeli német zsidó családban született Csehországban, ami akkor az Osztrák–Magyar Monarchia része volt. Apja Hermann Kafka kereskedő (18521931), anyja Julie Kafka, sz. Löwy (18561934.) Csehek közt német, németek közt zsidó volt, így sehol sem érezte magát otthon és ez kihatással van műveire is. Származása, betegsége, érzékenysége egyaránt hozzájárult Kafka elszigeteltségéből fakadó szorongáshoz.
Bizarr történetei azt sugallják, hogy maga a világ torzult valószinütlené.
Életében csak néhány novellája jelent meg (Amerika, Per, A kastély, Megfigyelés és Az átváltozás), és csak kevés figyelem irányult rá. Halála előtt utasította barátját és irodalmi ügynökét, Max Brodot, hogy írásait semmisítse meg, de ő kiadatta őket.


Franz Kafka Átváltozás
Abszurd latin eredetű szó jelentése: teljesen süket, képtelen. Az abszurd nem elemez hanem tagad, lezárt, befejezett.
Kafka műveit olvasva gyakran találkozhatunk azzal a ténnyel, hogy a legmeghökkentőbb dolgok a legtermészetesebb módon válnak nyilvánvalóvá, s olvadnak össze valóságos eseményekkel. Amikor megtudjuk, hogy a történet elején egy ember arra ébred, hogy féreggé változott, nem is a történteken lepődünk meg igazán, hanem azon, hogy ez mennyire magától értetődőnek tűnik. Kafka ugyanis kiválóan értett a groteszk alaphelyzetekben rejlő lehetőségek kihasználásához. S ahhoz is, hogy kivülállóként, tárgyilagosan számoljon be az események menetéről, túlzások nélkül. S éppen ez erősíti fel végletekig a groteszk hatást.
A mű értelmezése itt is a lehetőségek sokféleségét vonultatja fel. Gregor Samsa féreggé változásának számtalan oka lehet. Egyrészt örömtelen, sivár életet élt, s emberi lényét már régen elvesztette, mire ténylegesen is bogárrá változott. Munkájában sem lelte túlzottan örömét, ki volt szolgáltatva főnöke megaláztatásainak, keresetéből apja adósságait törlesztette, ki szintén zsarnokoskodott fölötte. Egész családja úgy vélte, hogy neki az az egyetlen dolga az életben, hogy az ők kényelmes létüket biztosítsa, holott mindannyian képesek lettek volna eltartani magukat. Samsa ugyan szövögetett afféle bátortalan terveket, hogy elhagyja a családját és a saját életét éli, de ezek inkább csak ábrándozások voltak. Az elbeszélés fantasztikus elemei tulajdonképpen az akarat nélküli, bábként élt élet kivetítéseként nyilvánul meg.
Az átváltozás többféleképpen értelmezhető mű. Címe egyértelmű rájátszás Ovidius Metamorphosis (Átváltozások) című művére és az Ezeregyéjszaka néhány művére. Míg Ovidiusnál az átváltozás egy egyértelmű isteni akarat következménye, addig Kafkánál éppen ez az egyértelműség hiányzik a történetből. A legtöbb Kafka írásától eltérően Az átváltozás a klasszikus novella szabályai szerint íródott, s mindössze egy fantasztikus dolog történik csak, az pedig az utazó ügynök féreggé változása. Ezt az egy csodát kell elfogadnunk, utána már valósághűen írja követhető a hős sorsa. Noha Kafkát nem tekinthetjük határozottan realista írónak, még majdnem beleillik ebbe a kategóriába. Mert a realista értelmezi a valóságot, feltárja az emberi viszonylatok összefüggését, és kikutatja a cselekedetek indítékait. Eközben Kafka lemond bármiféle magyarázatról, helyette bemutatja a magára maradt embert, aki már semmit sem ért sem a körülötte kavargó világból, sem abból, ami személy szerint vele történik. A történet jól ábrázolja a hanyatló Osztrák-Magyar Monarchia hivatali gépezetét, melyet saját bőrén is jól ismert. Mondhatni, hogy a paródia paródiáját készítette el egy olyan érvényes szatírával, minek hatása szinte rémregény értékű. Mindennek megmutatta a másik oldalát, jelen esetben azt a többséget, aki nem érti a körülötte működő világot. Az elembertelenedés rémületét fogalmazta meg, amikor minden értelmetlenné, kiszámíthatatlanná és félelmetessé vált. Senki nem ért semmit abból, ami történik, s mintha az író is bevallaná, hogy hiába él a világ közepében, fogalma sincs, mi miért és hogyan van. Mindezt persze úgy mondja el, mintha a legtermészetesebb dolgokról számolna be, méghozzá a legközvetlenebb hangon. Stílusa világos, egyszerű, az alkalmazott képek szemléletesek. A legképtelenebb helyzetek, a legváratlanabb fordulatok hétköznapi mozzanatokként kerülnek a történetekbe. És ez a külsejében realista megnyilvánulás csak fokozza az irrealitás rémisztőségét.

Gregor Samsa egy kereskedelmi utazó, ki cége megbízásából textilmintákkal üzletelt. Egy szép napon arra ébred, hogy emberi teste féreggé változott. Ám az átváltozás közvetlen okáról nem tudunk meg semmit. Mintha bűn nélkül bűnhődne.
Először nem is tudatosul benne a változás, rossz álomnak hiszi, s kötelességtudata is szeretné minél messzebbre hessegetni ezt a lehetséges tényt, hiszen neki dolgozni kell menni, a hajnali vonatot már így is lekéste. Családja sem érti, miért nem indult még el, anyja sír, pedig még nem is tudja, mi történt. Mikor kiderül, nagy pánik uralja el a családot. Apja először sírógörcsöt kap, majd bottal kergeti torz külsejű fiát, anyja elájul, húga megdöbben, majd sajnálja őt, a cselédlány viszont térdre roskadva könyörög az elbocsátásért. Gregor az átváltozás után is embernek érzi magát, emberi módon gondolkodik. Érti családtagjai szavait, de ő már nem tud az emberekkel kommunikálni. Többnyire korábbi életén gondolkodik, aggódik családja jövőjéért, kik ezek után kénytelenek munkába állni. Gregor fokozatosan kezd alkalmazkodni új életéhez, családja pedig fokozatosan kezd lemondani róla. Előbb az emlékeit veszik el azzal, hogy átrendezik, majd kiürítik szobáját, mit végül lomtárnak használnak, s amiben Gregor is csak egy felesleges lom.
Apja almákkal dobálja meg, az egyik csúnyán megsebesíti. Gregor sebesülései tulajdonképpen a családjától kapott lelki sebek. Fáj a teste és a lelke, s nem is eszik többet, éhhalálra ítéli magát. De a tényleges halálos ítéletet húga mondja ki rá:"meg kell szabadulnunk tole", és Gregor megszabadítja magát családjától. Hiszen ekkor is csak családjára gondol, nekik akar jót, hogy ők boldogok legyenek. Ezért eltűnik az életükből. Eltűnésével családja felsóhajt, mert újra ringatózhat a rendezett polgári lét illúziójában. Testét végül saját apja tapossa el, tetemét a takarítónő egyszerűen a szemétlapátra söpri, s kidobja a szemétbe.


No user avatar
Hegyi
Latest page update: made by Hegyi , Jun 22 2008, 4:48 AM EDT (about this update About This Update Hegyi Edited by Hegyi

803 words added
768 words deleted

view changes

- complete history)
Keyword tags: None
More Info: links to this page
There are no threads for this page.  Be the first to start a new thread.