6. tétel: A nyelvújítás mibenléte, történelmi, művelődéstörténeti háttere, hatásaThis is a featured page

A nyelvújítás, mint fogalom a nyelvfejlődés mesterséges irányítása, a nyelv tudatos és szándékos alakítása és bővítése. A szándékosság három irányban nyilvánult meg. Az első a nyelv bővítése, a második az idegen elemektől (német, latin) való megtisztítása, illetve a harmadik a stilisztikai javítás.

A magyar nyelv elmaradottságának középpontba kerülését II. József német nyelvrendeletének köszönheti. Az ország felháborodása elérte, hogy a magyar nyelv rendes tantárggyá váljon, illetve a közhivatalnokoktól megkövetelte a magyar nyelv tudását. A nyelv azonban a megfelelő kifejezések, szakszavak nélkül alkalmatlan a feladatra.
A nyelvújító mozgalom vezéralakja Kazinczy Ferenc lett nemcsak a szókincs bővítését tűzte ki célul, hanem ízlésújítást, stílusreformot is. Egy olyan egységes irodalmi nyelv, „fentebb stíl” megteremtése, mely a művelt olvasókhoz szóló irodalom eszköze lehet.

1811-ben jelent meg Tövisek és virágok című munkája, amely egy 43 darabból álló epigrammagyűjtemény. Továbbá ez az a mű, amelyik kirobbantja a nyelvújítási harcot, és kiélezte a vitát az ortológusok, az újításokat ellenzők, és a neológusok, a mozgalom támogatói között.

Az ortológusok 1813-ban egy gúnyiratot szerkesztettek Mondolat címmel, és egy terjedelmes szójegyzéket mellékeltek hozzá. Ezzel próbálták bizonyítani a nyelvújítás képtelenség.
Erre válaszul Kölcsey és Szemere Pál 1815-ben kiadták Felelet a Mondolatra című pamfletjüket. Kazinczy maga is belelendült a vitákba, bár támogatói közül többen is óvták a szélsőségektől, végül többen szembefordultak vele. Ekkor már ő is hajlott a megegyezésre és 1819-ben megjelentette Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél című tanulmányát. Ezzel befejeződött a nyelvújítás harca.
A nyelvújítást több vita is végigkísérte. Ilyen volt a jottisták és az y-isták vitája, a szóelemző, illetve a kiejtés szerinti írásmód közötti különbség( mondja vagy mongya???), melynél az első vált általánossá. Továbbá, hogy melyik nyelvjárás legyen az alapja a nyelvújításnak, illetve az élőbeszéd vagy az ősi magyar nyelv alapján újítsák meg a nyelvet.

A mozgalom kb. 10000 új szót alkotott.
A szókincs - a szavak összerántásával (cső+orr = csőr, híg + anyag = higany),
- elavult szavak felújításával (év, fegyelem, hon),
- tájszavak általánosításával (betyár, hulla),
- idegen szavak lefordításával (hangverseny, - Spiegelei= tükörtojás),
- szóképzéssel: iromány, közlemény, cukrászda, bölcsőde, lelenc, tanonc,
- elvonással (fogyaszt, illeszt, mulaszt, ipar) bővült.
Akadt jó pár túlkapás is, például a kenguru, mint fiahordó górugrány, nyakkendő - melltekerészeti nyakfekvenc,
fülemüle: dalabáj zenér, vagy bájdalú zenér, -------- és a WC, mint megkönnyebbülészeti körgugolda.
A WC példát érettségin köszönöm, nem kérem!!!! Ej-ej Peti!!!!




kiprobalas
kiprobalas
Latest page update: made by kiprobalas , Jun 17 2008, 2:25 PM EDT (about this update About This Update kiprobalas Edited by kiprobalas

8 words deleted

view changes

- complete history)
Keyword tags: None
More Info: links to this page
There are no threads for this page.  Be the first to start a new thread.