8. tétel: A három részre szakadt Magyarország gazdaságaThis is a featured page

1.) Bevezetés
- a török hódítás következtében a három részre szakadt ország egyes részei egymástól elszigetelten és másképp fejlődtek

2.) A királyi Magyarország
- a Habsburgok dunai monarchiájához tartozó királyi Magyarország az adriai tengerparttól Szatmár megyéig hosszan elnyúló félkörívben, a középkori egységes magyar állam nyugati és északi országrészeit foglalta magába.
- a XVI. században kialakult kontinentális munkamegosztásban a királyi M.o.-nak a mezőgazdasági termelő szerepe jutott à agrárium fejlődése, ipar hanyatlása
- az országban állomásozó hadsereg +a külső piac élénküléseàagrárkonjunktúra bontakozott ki
- árak emelkedéseàföldbirtokosok növelik a majorságot + jobbágyok terményadóját
- majorsági gazdálkodás vált számottevővé
- több robotot alkalmaztak a megnövekedett majorságon
- bérmunkásokat csak a röghözkötés előtt alkalmaztak
- a fellendülésnek a jobbágyok körében is volt következményeà nőttek a vagyoni különbségek (gazdag parasztok bérmunkásokat alkalmaztak, elszegényedettek zsellérek lettek)
- megélénkült az import (növekedtek az élelmiszerárak)
- export: előállat, gabona, bor
- import: iparcikkek, fémeszközök, textíliák
è céhek felszámolása nem volt szükséges, nincs fejlődés
- a paraszti árutermelés gócai a mezővárosok lettek
- a főnemesség és köznemesség gazdasági fellendülésük által nagyobb politikai hatalomra tehettek szert
- gazdaság nem hozott nagy változást àelosztási rendszer kb ugyanaz maradt
- végvárakban szolgáló vitézlő rend között sok jobbágy talált felemelkedési lehetőséget à még így sem nagy a gazdasági súlya

3.) A török hódoltság területe
- Buda elfoglalása után (1541) Magyarország középső területe is a Török Birodalom részévé vált
- a hódítók katonai jellegű közigazgatást vezettek be
- adórendszerüket a fennállóhoz igazították
- a kincstári birtokokon élők szabott összegű adót fizettek
- a katonai érdemekért juttatott birtokok lakosait viszont uraik kiszipolyozták
- jobbágyok terhei: földesúri adó + állami adók (pl hitetlenekre kivetett harádzs) + állami robot + különböző neveken kivetett adók
- a határ menti földek volt tulajdonosai is átjártak adót szedni àkettős adózás
è egyes területek teljesen elnéptelenedtek à magyarok bevándoroltak
- lakosság csökkenése + egyre nagyobb felszabadult területek à ez a mezgazdi termelés helyett a külterjes állattartásnak kedvezett
- a kincstár fennhatósága alatt álló mezővárosok speciális helyzetük miatt fejéődtek
- a legtöbb város lepusztult, lakosai elhagyták
- a fejlődést gátolta a török központi kincstári rendszer nehézkességeàgyakran az alapvető feladatokra sem volt pénz
- a tisztviselők megvesztegethetősége aláásta a közigazgatás hatékonyságát

4.) Az Erdélyi Fejedelemség
- Erdély a kora feudális időktől 1541-ig külön földrajzi-történeti egységnek számított, a korban sajátos vazallusi viszonyban volt a törökökkel
- aranykorát Bethlen Gábor fejedelemsége alatt élte (1613-1629)
- Bethlen uralmát „fejedelmi abszolutizmusként” jellemzik à gazdasági alapjait reformjai biztosították, erős állami beavatkozás a gazd.-ba
- Bethlen merkantilista gazdaságpolitikát folytatott (külkereskedelem szabályozása, értékálló pénz felhalmozása országon belül)
- megnövelte a fejedelmi birtokok területét
- egyes árúkra állami monopóliumot hirdetett (pl. méz, viasz, marha)
- külföldi mestereket hívott az ipar és a bányászat fejlesztésére
- a mezővárosoknak kiváltságokat adott
- központosította a közigazgatást
- utódai felelőtlen háborúskodásokba bocsátkozva elherdálták a fejedelmi vagyont



kiprobalas
kiprobalas
Latest page update: made by kiprobalas , Jun 25 2008, 4:18 AM EDT (about this update About This Update kiprobalas Edited by kiprobalas

1 word deleted
1 image deleted

view changes

- complete history)
Keyword tags: None
More Info: links to this page
There are no threads for this page.  Be the first to start a new thread.